Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról
- Részletek
- Készült: 2017. március 28. kedd, 07:45
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról
Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média, az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. Nyugodtan kijelenthető, hogy a téma iránt nemcsak a Homokhátságon, de országosan is hatalmas az érdeklődés, amelyről most megpróbálok átfogó képet nyújtani. Az alábbi cikkben a kutak fennmaradási engedélyezési eljárását kívánom bemutatni. Az Országgyűlés 2016. május 10-i ülésnapján módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2016. június 4-én lépett hatályba. A módosítás értelmében 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik 2016. június 4-e előtt engedély nélkül létesítettek kutat.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges:
Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) az a kút, amely karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
b) kút épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
c) a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
A szabadtéri tűzgyújtás szabályai
- Részletek
- Készült: 2017. március 28. kedd, 07:33
A szabadtéri tűzgyújtás szabályai az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint
Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A katasztrófavédelemtől viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás természeti és anyagi károkat okozhat, valamint emberi életet veszélyeztethet és további veszélyt jelent az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
Külterületen végzett égetés szabályai
Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék), melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.
Ebzárlat és legeltetési tilalom - 2017. április
- Részletek
- Készült: 2017. március 23. csütörtök, 07:53
EBZÁRLAT ÉS LEGELTETÉSI TILALOM
Felhívom a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a rókák veszettség elleni csalétkes immunizálása miatt, a 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet 8. § (5) pontja alapján, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala
2017. április 1-től 2017. április 21-ig
Öttömös község közigazgatási területére
ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el.
Tájséta
- Részletek
- Készült: 2017. március 17. péntek, 09:21
Tájékoztatás jégre lépési tilalomról
- Részletek
- Készült: 2017. január 16. hétfő, 12:18
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság figyelemfelhívása
Letöltés PDF formátumban: Tájékoztató
Állásajánlat - Pénzügyi, igazgatási ügyintéző
- Részletek
- Készült: 2016. november 24. csütörtök, 15:00
Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal
a "Közszolgálati tisztviselőkről szóló" 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal
Pusztamérgesi Kirendeltség
Pénzügyi, igazgatási ügyintéző
munkakör betöltésére.
A közszolgálati jogviszony időtartama: határozatlan idejű közszolgálati jogviszony
Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő
A munkavégzés helye: Csongrád megye, 6785 Pusztamérges, Móra tér 2.
Megfigyelési körzet elrendelése
- Részletek
- Készült: 2016. november 16. szerda, 09:40
Megfigyelési körzet elrendelése
A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya, mint I. fokú hatóság
Öttömös
település teljes belterületére és teljes közigazgatási külterületére,
Ásotthalom, Pusztamérges, Ruzsa
közigazgatási külterületeinek keleti részére - melléklet alapján - magas patogenitású madárinfluenza megállapítása miatt megfigyelési körzetet rendelt el.
Határozat: ITT
Melléklet_1: ITT
Melléklet_2: ITT
Madárinfluenza
- Részletek
- Készült: 2016. november 14. hétfő, 09:58
Tájékoztató állattartók részére a vízibaromfik és egyéb baromfik tartásáról
A H5 altípusba tartozó magas pathogenitású A típusú madárinfluenza vírusának hazai baromfiállományban történő kimutatása és az ebből eredő járványveszély szükségessé teszi, hogy az állattartók a járványvédelmi intézkedéseket a lehető legszigorúbban betartsák. A vízibaromfik tartása során a zárt tartás a technológiából adódóan és állatvédelmi szempontból sok esetben nem megvalósítható, így itt legnagyobb a veszély a vírus állományba történő bekerülésére.
A madárinfluenza elleni védekezés jogi alapját a 2008. évi XLVI. törvényben (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről), a 41/1997. (V.28.) FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzatban, valamint a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendeletben foglaltak mellett baromfiban történő gyanú, vagy betegség megállapítás esetén a 2006/416/EK, valamint 2006/415/EK bizottsági határozat előírásai képezik.
Bursa Hungarica 2017 - Változás
- Részletek
- Készült: 2016. november 08. kedd, 14:32
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat 2017. évi fordulójában a pályázat beadási határidő meghosszabbításra került. A pályázatok elektronikus rendszerben történő rögzítésének és papír alapon történő benyújtásának módosított határideje: 2016. november 15.
További cikkeink...
