Vajdaságból adnának engedélyt a jégrakéta kilövésekhez

Szerbiában - és így a Vajdaság területén - mintegy fél évszázada működő jégelhárítási rendszerhez csatlakozna Bács-Kiskun és Csongrád megye. Az évek óta tartó előkészítésnek köszönhetően jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány összeállítása van folyamatban.

Az egyeztetések újabb állomása zajlott szeptember 13-án, amikor a két megye Bányai Gábor és Magyar Anna közgyűlési elnökök által vezetett delegáció tagjai - köztük Kuris István László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetiségi, Civil Kapcsolatok, Egyházügyi és Sport Bizottság tagja - részt vettek a bajsai radarállomáson tartott szakmai bemutatón.

A Szerb Köztársaság Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Szektorának vezetője mellett a magyar vendégeket Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke fogadta.

Szerbiában 46 éve működik a jégelhárítási rendszer: a radar által felderített felhőbe rakétát lőnek, amely ezüst-jodidot permetez szét, ezzel megakadályozva a jelentősebb méretű jégdarabok kialakulását. Vagyis a felhőből vagy csak eső esik végül, vagy – rosszabb esetben – jelentéktelen jégdara. A szerbiai jégelhárító rendszer 7,7 millió hektárnyi területet véd 13 radar központ segítségével, ahonnan 1650 rakétakilövő állomást irányítanak. Ezeken a helyszíneken 231 főállású alkalmazottat foglalkoztatnak, akik munkáját 3300 mellékfoglalkozású rakétakilövő segíti. Utóbbiak főként földművesek, akik április 15. és október 15. között vannak készenlétben, amikor bármikor riaszthatók.

A radarállomás szakemberei nem titkolták, hogy miért lenne számukra jó, ha megvalósulna a határ magyar oldalán a jégeső elhárítás. Utaltak egy június 11-i, Magyarország felől érkező jégeső felhőre. Hiába tudtak előre az érkezéséről, magyar oldalra nem lőhették ki a rakétát. Sőt a határnál is van egy 6-10 kilométeres sáv – már szerb oldalon – ahol nem lőhettek. A felhő a szerb-magyar határon vonult Románia felé, közben Vajdaság területén mintegy 2500 hektáron pusztított.

A két megyét mintegy 250 rakétakilövő állomással lehetne védeni, radarra viszont nem lenne szükség. A bajsai radarállomás ugyanis „látja” Csongrád és Bács-Kiskun megye légterét is.

Bányai Gábor közgyűlési elnök az egyeztetésen leszögezte: gazdálkodó magánemberként és felelős politikusként is fontos feladatának tartja a projekt minél sikeresebb megvalósítását, amennyiben sikerül a következő uniós költségvetési ciklusban anyagi fedezetet biztosítani a mintegy 1,5-2 milliárdos beruházáshoz. A rendszer kiépítésével optimális esetben 260 kilövő állomás lenne létrehozva, melynek segítségével szinte a megye teljes területi védelme biztosítható a jégverés ellen.

Magyar Anna asszony szintén a projekt létfontosságát emelte ki, hiszen mint mondta, bár a határok elválasztanak minket, a jégeső nem áll meg a határvonalban, így ebben is, mint sok minden másban csak a közös összefogás és tenniakarás segíthet.

A megyei delegáció a Palicstól mintegy 3 kilóméterre levő egyik kilövő állomásnál egy éles jégelhárító rakéta fellövését tekinthette meg, miután URH rádión a bajsai radarállomás megadta a koordinátákat és az engedélyt.

 {gallery}oziogallery3/Jegraketa{/gallery}

Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider
Nincs új esemény

Partnerek

 

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA RUZSA, ÖTTÖMÖS ÉS ZÁKÁNYSZÉK TELEPÜLÉSEKEN (EFOP-3.7.3-16-2017-00203) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

loader

Látogatók

Oldalainkat 4 vendég és 0 tag böngészi