Betakarítási munkák tűzvédelme

• 

Részletek

Készült: 2012. július 10. kedd, 20:59

A nyári betakarítási munkák elvégzése nagy igénybevétel a mezőgazdaság területén dolgozóknak. A nehéz munka mellett e tevékenység igen tűzveszélyes, amelyre kellő körültekintéssel lehet csak felkészülni, ezért különösen fontos a betakarítási munkálatokban, valamint a terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartása.

A nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásai

A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A tulajdonos a felülvizsgálat eredményességéről igazolást ad ki, amennyiben saját maga nem vesz részt a betakarítási munkákban. Az igazolást a gép fülkéjében kell elhelyezni.

Betakarítási munkában résztvevő erőgépek tűzvédelme 

- A kezdődő tüzek oltására legmegfelelőbb a kézi tűzoltó készülék. Az erőgépek védelmére a járműveken kötelező a 21A és 113B egységtűz oltására alkalmas készülék elhelyezése.
- A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás.
- A kipufogódob kettévágva és újrahegesztve nem lehet (szikrafogó nélküli eset)
- A traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigetelése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges.
- Motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.
- A patkolt biztosíték kicserélését el kell végezni az elektromos rendszerben meghibásodás miatt előforduló rövidzárlat levezetésére.

Munkagépek, kombájnok tűzvédelme
- Itt is fontos a kézi tűzoltó készülék elhelyezése, hasonlóan mint az erőgépeknél.
- Földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága.
- A kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra.
- Akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos.
- Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védőburkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni.
- A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti.
- A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni.
- Motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.

Aratás tűzvédelmi előírásai
- Kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS!
- Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell alkalmazni.
- Munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni.
- Erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet.
- Olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Szalmaösszehúzás, kazalozás tűzvédelmi előírásai
- A szalmaösszehúzásban és kazalozásban részt vevő erőgépek az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelíthetik meg, hogy kipufogócsövük a száraz szalmára ne jelentsen gyújtási veszélyt. Amennyiben a szalma megközelítése ezt szükségessé teszi, úgy a gépre hatékony kipufogó dobot kell szerelni és ezt azbeszt zsinórral, vagy más biztonságot nyújtó megoldással burkolni kell.
- Az erőgépekre ráhullott szalmát, illetve szénát rendszeresen el kell távolítani.
- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 1000 négyzetmétert.
- A szabadban összerakott kazlak legfeljebb 10x30x8 m nagyságúak lehetnek és a két kazal között legalább 20 m távolságot kell tartani. Vasúti vágánytól legalább 100 métert kell biztosítani. A kazlat a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 m távolságra kell elhelyezni. Nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső vezetékmagasság háromszorosát, de legalább 20 métert. A szabadban elhelyezett kazlakat minimum 3 méteres védőszántással kell körülvenni.

Terményszárítók tűzvédelme
A terményszárítók folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasításait minden esetben figyelembe kell venni és be kell tartani. Mindezek mellett ügyelni kell arra, hogy az üzemeltetett terményszárító berendezés:
- felülvizsgálatát minden évben, jogszabályban meghatározottak szerint el kell végeztetni,
- elektromos rendszerének felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv érvényes és megfelelő minősítésű legyen,
- villámvédelmi rendszerének felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv érvényes és megfelelő minősítésű legyen,
- biztosított legyen kezdeti tűz oltására alkalmas, jogszabályi előírásnak megfelelően felülvizsgált tűzoltókészülék,
- a telephelyen biztosított legyen tűzoltóvíz ellátás,
- a munkavállalók és a kezelőszemélyzet tűzvédelmi oktatása hitelt érdemlő módon igazolt formában megtartásra kerüljön.

A terményszárító berendezések tűzvédelmi előírásai
Egy csapadékosabb betakarítási időszak esetén, a termények mennyiségének döntő hányadát a tárolhatóság érdekében szárítani kell. Ez komoly követelményt támaszt az országban az amúgy sem túl korszerű, részben elavult, illetve részben lassan megújuló szárítógép-parkkal szemben.

A szárítók tűzvédelmét alapvetően a megfelelően karbantartott beszabályozott berendezéssel akkor lehet biztosítani, ha a termény kellően megtisztított, szennyeződésektől mentes. A szárítótüzek okozója elsősorban az egyenlőtlen hőmérséklet és légáram (túlhevülés), illetve a gyúlékonyabb szennyező anyagok (csutka részek, léha, stb.) jelenléte.

A szárítók üzemeltetésénél nélkülözhetetlenek a megfelelő pontosságú kézi nedvességmérő műszerek. A korszerűbb berendezések automatikus szabályozóval üzemelnek, azonban a folyamatos ellenőrzés és szakszerű kézi beavatkozás különösen az egyenlőtlen (keveredett) nedves termények változó nedvességtartalma miatt elengedhetetlen.

A szemestermény szárítók üzemeltetésénél alapvető, hogy a szárítást megfelelően karbantartott, jól beszabályozott berendezéssel végezzék. A szárítási technológiában fontos a megfelelő terménytisztítás (elő és utó), mellyel az egyenletes terményáramlást lehet elősegíteni.

A szárítóberendezések helyes és optimális működésének alapja az egyenletes hő- és anyagáram, vagyis a szárítóközeg hőmérsékletének, légsebességének, a terményáramnak a technikai lehetőségek megszabta egyenletes volta. Ennek érdekében szükséges lépések a megfelelően kialakított szárítástechnológia, karbantartott, beállított és beszabályozott berendezések helyes üzemeltetése.

A nem megfelelően karbantartott és üzemeltetett szárítóberendezés tűzvédelmi veszélyeket hordoz magában. Ilyen veszély a porrobbanás kialakulása.

A porrobbanás kialakulásának kockázata minden terményszárító típusnál azonos, a porrobbanás gyakorlatilag bármelyiknél bármikor előállhat a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán! (Ezek a körülmények például: száraz meleg időjárás, áramlási viszonyok a silótetőnél, a műszerezés nem eléggé körültekintő kivitelezése, stb.)

 A termény (általában kukorica, rozs, búza, árpa) a terményfogadástól kezdve zárt rendszerben közlekedik. A porrobbanás lehetősége ott alakulhat ki, ahol lebegő állapotú éghető por fordulhat elő az alsó robbanási határt (ARH) elérő vagy meghaladó koncentrációban.

Az egyik legveszélyesebb rész a hűtősiló, ahol a terménnyel töltött silót alulról hűtőventilátorral átszellőztetik, ezzel a terményszemek lefelé csúszása közben keletkező finom port a légáramlás a siló felső terébe fújja, ahol az turbulens áramlásba kezd és egyre nagyobb koncentrációba dúsul, miközben, - főleg száraz meleg időben - egyre jobban töltődik elektrosztatikusan.

A hűtősilók általában rendelkeznek a hűtőlevegő leeresztéséhez kiszellőző-nyílásokkal - ezek azonban kiskeresztmetszetük és esővédő megoldásaik miatt nem alkalmasak a nagymennyiségű por kieresztésére. Így tehát a hűtősilók felső (terményszint feletti) tere porrobbanásveszélyes zóna besorolásúvá válhat.

A fentiek elkerülése érdekében és a tűzkármentes munkafolyamatok elvégzéséért, nélkülözhetetlen a terményszárítók folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzése, a folyamatos karbantartás, felülvizsgálat és a gyártó kezelési utasításainak betartása.