Betakarítási munkák tűzvédelme

A nyári betakarítási munkák elvégzése nagy igénybevétel a mezőgazdaság területén dolgozóknak. A nehéz munka mellett e tevékenység igen tűzveszélyes, amelyre kellő körültekintéssel lehet csak felkészülni, ezért különösen fontos a betakarítási munkálatokban, valamint a terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartása.

A nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásai

A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A tulajdonos a felülvizsgálat eredményességéről igazolást ad ki, amennyiben saját maga nem vesz részt a betakarítási munkákban. Az igazolást a gép fülkéjében kell elhelyezni.

Betakarítási munkában résztvevő erőgépek tűzvédelme 

- A kezdődő tüzek oltására legmegfelelőbb a kézi tűzoltó készülék. Az erőgépek védelmére a járműveken kötelező a 21A és 113B egységtűz oltására alkalmas készülék elhelyezése.
- A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás.
- A kipufogódob kettévágva és újrahegesztve nem lehet (szikrafogó nélküli eset)
- A traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigetelése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges.
- Motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.
- A patkolt biztosíték kicserélését el kell végezni az elektromos rendszerben meghibásodás miatt előforduló rövidzárlat levezetésére.

Munkagépek, kombájnok tűzvédelme
- Itt is fontos a kézi tűzoltó készülék elhelyezése, hasonlóan mint az erőgépeknél.
- Földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága.
- A kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra.
- Akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos.
- Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védőburkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni.
- A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti.
- A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni.
- Motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.

Aratás tűzvédelmi előírásai
- Kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS!
- Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell alkalmazni.
- Munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni.
- Erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet.
- Olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el.
- Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

Szalmaösszehúzás, kazalozás tűzvédelmi előírásai
- A szalmaösszehúzásban és kazalozásban részt vevő erőgépek az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelíthetik meg, hogy kipufogócsövük a száraz szalmára ne jelentsen gyújtási veszélyt. Amennyiben a szalma megközelítése ezt szükségessé teszi, úgy a gépre hatékony kipufogó dobot kell szerelni és ezt azbeszt zsinórral, vagy más biztonságot nyújtó megoldással burkolni kell.
- Az erőgépekre ráhullott szalmát, illetve szénát rendszeresen el kell távolítani.
- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 1000 négyzetmétert.
- A szabadban összerakott kazlak legfeljebb 10x30x8 m nagyságúak lehetnek és a két kazal között legalább 20 m távolságot kell tartani. Vasúti vágánytól legalább 100 métert kell biztosítani. A kazlat a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 m távolságra kell elhelyezni. Nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső vezetékmagasság háromszorosát, de legalább 20 métert. A szabadban elhelyezett kazlakat minimum 3 méteres védőszántással kell körülvenni.

Terményszárítók tűzvédelme
A terményszárítók folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasításait minden esetben figyelembe kell venni és be kell tartani. Mindezek mellett ügyelni kell arra, hogy az üzemeltetett terményszárító berendezés:
- felülvizsgálatát minden évben, jogszabályban meghatározottak szerint el kell végeztetni,
- elektromos rendszerének felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv érvényes és megfelelő minősítésű legyen,
- villámvédelmi rendszerének felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv érvényes és megfelelő minősítésű legyen,
- biztosított legyen kezdeti tűz oltására alkalmas, jogszabályi előírásnak megfelelően felülvizsgált tűzoltókészülék,
- a telephelyen biztosított legyen tűzoltóvíz ellátás,
- a munkavállalók és a kezelőszemélyzet tűzvédelmi oktatása hitelt érdemlő módon igazolt formában megtartásra kerüljön.

A terményszárító berendezések tűzvédelmi előírásai
Egy csapadékosabb betakarítási időszak esetén, a termények mennyiségének döntő hányadát a tárolhatóság érdekében szárítani kell. Ez komoly követelményt támaszt az országban az amúgy sem túl korszerű, részben elavult, illetve részben lassan megújuló szárítógép-parkkal szemben.

A szárítók tűzvédelmét alapvetően a megfelelően karbantartott beszabályozott berendezéssel akkor lehet biztosítani, ha a termény kellően megtisztított, szennyeződésektől mentes. A szárítótüzek okozója elsősorban az egyenlőtlen hőmérséklet és légáram (túlhevülés), illetve a gyúlékonyabb szennyező anyagok (csutka részek, léha, stb.) jelenléte.

A szárítók üzemeltetésénél nélkülözhetetlenek a megfelelő pontosságú kézi nedvességmérő műszerek. A korszerűbb berendezések automatikus szabályozóval üzemelnek, azonban a folyamatos ellenőrzés és szakszerű kézi beavatkozás különösen az egyenlőtlen (keveredett) nedves termények változó nedvességtartalma miatt elengedhetetlen.

A szemestermény szárítók üzemeltetésénél alapvető, hogy a szárítást megfelelően karbantartott, jól beszabályozott berendezéssel végezzék. A szárítási technológiában fontos a megfelelő terménytisztítás (elő és utó), mellyel az egyenletes terményáramlást lehet elősegíteni.

A szárítóberendezések helyes és optimális működésének alapja az egyenletes hő- és anyagáram, vagyis a szárítóközeg hőmérsékletének, légsebességének, a terményáramnak a technikai lehetőségek megszabta egyenletes volta. Ennek érdekében szükséges lépések a megfelelően kialakított szárítástechnológia, karbantartott, beállított és beszabályozott berendezések helyes üzemeltetése.

A nem megfelelően karbantartott és üzemeltetett szárítóberendezés tűzvédelmi veszélyeket hordoz magában. Ilyen veszély a porrobbanás kialakulása.

A porrobbanás kialakulásának kockázata minden terményszárító típusnál azonos, a porrobbanás gyakorlatilag bármelyiknél bármikor előállhat a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán! (Ezek a körülmények például: száraz meleg időjárás, áramlási viszonyok a silótetőnél, a műszerezés nem eléggé körültekintő kivitelezése, stb.)

 A termény (általában kukorica, rozs, búza, árpa) a terményfogadástól kezdve zárt rendszerben közlekedik. A porrobbanás lehetősége ott alakulhat ki, ahol lebegő állapotú éghető por fordulhat elő az alsó robbanási határt (ARH) elérő vagy meghaladó koncentrációban.

Az egyik legveszélyesebb rész a hűtősiló, ahol a terménnyel töltött silót alulról hűtőventilátorral átszellőztetik, ezzel a terményszemek lefelé csúszása közben keletkező finom port a légáramlás a siló felső terébe fújja, ahol az turbulens áramlásba kezd és egyre nagyobb koncentrációba dúsul, miközben, - főleg száraz meleg időben - egyre jobban töltődik elektrosztatikusan.

A hűtősilók általában rendelkeznek a hűtőlevegő leeresztéséhez kiszellőző-nyílásokkal - ezek azonban kiskeresztmetszetük és esővédő megoldásaik miatt nem alkalmasak a nagymennyiségű por kieresztésére. Így tehát a hűtősilók felső (terményszint feletti) tere porrobbanásveszélyes zóna besorolásúvá válhat.

A fentiek elkerülése érdekében és a tűzkármentes munkafolyamatok elvégzéséért, nélkülözhetetlen a terményszárítók folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzése, a folyamatos karbantartás, felülvizsgálat és a gyártó kezelési utasításainak betartása.

Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider
Nincs új esemény

Partnerek

 

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA RUZSA, ÖTTÖMÖS ÉS ZÁKÁNYSZÉK TELEPÜLÉSEKEN (EFOP-3.7.3-16-2017-00203) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

loader

Látogatók

Oldalainkat 5 vendég és 0 tag böngészi