Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média, az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. Nyugodtan kijelenthető, hogy a téma iránt nemcsak a Homokhátságon, de országosan is hatalmas az érdeklődés, amelyről most megpróbálok átfogó képet nyújtani. Az alábbi cikkben a kutak fennmaradási engedélyezési eljárását kívánom bemutatni. Az Országgyűlés 2016. május 10-i ülésnapján módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2016. június 4-én lépett hatályba. A módosítás értelmében 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik 2016. június 4-e előtt engedély nélkül létesítettek kutat.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges:
Olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) az a kút, amely karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
b) kút épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
c) a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

Vízjogi fennmaradási engedélyezés

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) szerint.

Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat. A kérelemhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XXII. pontja szerint 5.000,- Ft-os illetéket kell megfizetni. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.

Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítés céljából létesült, akkor az engedélyezési eljárásba szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörben eljáró elsőfokú hatóságát (Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály, régi nevén ÁNTSZ, még régebbi nevén KÖJÁL) is be kell vonni. A kérelem benyújtását megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet alapján szakhatósági díjat (23.900,- Ft) is be kell fizetni a Népegészségügyi Főosztály 10028007-00302584 számú számlaszámára (a közlemény rovatba a nevet, címet és „ivóvíz szakhatósági díja” elnevezést kell feltüntetni). A szakhatósági díj befizetéséről szóló bizonylatot a kérelemhez szintén csatolni kell.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Fontos, hogy csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

Más szakhatóságokat is be kell-e vonni az eljárásba?

Fontos, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozó fennmaradási engedélyezési eljárás során más szakhatóságokat is bevonhat az eljárásba. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Kormányrendelet szerint attól függően, hogy pl. ha a kút termőföldre gyakorol hatást, vagy ha a tevékenység erdőt, védett természeti területet, vagy kulturális, örökségvédelmi területet érint stb. akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság köteles az illetékes szakhatóságot, szakhatóságokat bevonni az eljárásba.

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Mely esetekben jegyzői hatáskör a kút fennmaradási engedélyének kiadása?

Lényeges, hogy a cikkben korábban felsorolt feltételek (a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál) együttes fennállása esetén tartozik a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe. Mivel a jogszabály konjunktív feltételeket ír elő, ezért bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el engedélyező hatóságként, nem a jegyző.

Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?

A Vgtv. alapján nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, vagyis sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.

Kell-e vízgazdálkodási bírságot fizetni és mekkora összegben?

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság összege a Vgtv. alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Forintig, természetes személy esetén 300.000,- Forintig terjedhet!

Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabályokat a közeljövőben várhatóan módosítani fogják, mivel nagyon sok észrevétel érkezett a jogalkalmazóktól a jogszabályok nehezen alkalmazhatósága miatt.

Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider
Nincs új esemény

Partnerek

 

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA RUZSA, ÖTTÖMÖS ÉS ZÁKÁNYSZÉK TELEPÜLÉSEKEN (EFOP-3.7.3-16-2017-00203) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

loader

Látogatók

Oldalainkat 8 vendég és 0 tag böngészi