Öttömös Község
Önkormányzata Képviselő-testületének
5/2007. (III.30.)
rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Egységes szerkezetben a 15/2007. (IX.28.) rendelet módosításaival
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva
kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket
alapul véve és szem előtt tartva Öttömös Község Képviselő-testülete önállóan,
szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a
település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom
önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testületének
célja a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásával, hogy:
-
biztosítsa a széles
nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és
megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,
-
kialakítsa az
önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit,
-
megteremtse Öttömös
község érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az
önkormányzati döntések során az egységes elvek, s eljárás szerinti
előkészítést.
Öttömös Község
Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a
továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget
téve, működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában (a
továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint határozza meg.
I. fejezet
Általános rendelkezése
Az önkormányzat és jelképei
1. §
Az Önkormányzat:
(1) Megnevezése: Öttömös Község
Önkormányzata
(2) Székhelye: Öttömös Felszabadulás u.
12.
(3) Működési területe: Öttömös község
közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve:
Öttömös Község Polgármesteri Hivatala.
2. § (1) Az
önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer és zászló használatának rendjét külön
önkormányzati rendelet szabályozza
(3) Az önkormányzat pecsétje: az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a
körívben Öttömös Község Képviselő-testülete felirat szerepel, középen a Magyar
Köztársaság címere és Csongrád megye felirat szerepel.
(4) Az önkormányzat pecsétjét kell
használni:
-
a képviselőtestület
üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
-
a testület által
adományozott okleveleken, elismeréseken,
-
az önkormányzat
nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
-
az előbbieken túlmenően
a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott
pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
(5) A polgármester és a jegyző hivatalos
kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a
következő felirat olvasható:
a)
Öttömös Község
Polgármestere,
b)
Öttömös Község
Jegyzője.
(6) A polgármester gondoskodik arról,
hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon
megünnepelhesse.
Az önkormányzat
hagyományőrző ünnepe: Spárgafesztivál, Magyar László Emléknap.
(7) Az önkormányzat hivatalos
kapcsolatot tart fenn:
Szerbiai Horgos és a
romániai Csíkkozmás és Paulis (Ópálos) településekkel.
Külföldi
önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a
képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(8) Az önkormányzat képviselő-testülete
által alapított elismerés, díj: Díszpolgári cím.
A Díszpolgári cím
átadására a település hagyományőrző ünnepein kerül sor. A díszpolgári cím
adományozására vonatkozó szabályokat, és a díszpolgárok névsorát külön
önkormányzati rendelet tartalmazza.
II. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI
Az önkormányzati jogok
3. § (1) A
helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom
önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti,
személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2)
A képviselő-testület - a törvény
keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon
igazgatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság
illetve a bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(3)
A képviselő-testület - saját
felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek
megfelelően:
a)
külön egyedi döntéseket
követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b)
a helyi önkormányzati
politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival
(helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő,
piacbarát környezetet teremt.
(4)
A képviselő-testület véleményt
nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi
közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy
a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások
fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(5)[1] Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat
a)
képviselő-testülete,
annak felhatalmazására
b)
bizottsága,
c)
társulása,
d)
a polgármester
e)
és a helyi népszavazás
hozhat.
4. § A
képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom-
és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a
Csongrád Megyei Önkormányzattal.
III. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA HATÁSKÖRE, SZERVEZETE
5. § A
települési Önkormányzat – az ott meghatározott módon és mértékben – ellátja az
Ötv. 8. §-ában meghatározott feladatokat és hatásköröket.
6. § (1)[2]
Az önkormányzat jogi személy. Az
önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A
képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Ötv. 10. § (1)
bekezdésében meghatározottak.
(2) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskört az 1. számú
melléklet tartalmazza.
(3) A hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek döntést követő rendes
testületi ülésen beszámol.
(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő
lejártát követő rendes ülésen beszámol.
(5)
A képviselő kezdeményezheti, hogy a
képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, - a képviselőtestület
által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
(6)
A képviselő-testület a feladatkörébe
tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más
szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőjüket.
Az
intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó
törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási
szabályok betartásával jár el.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
7. § (1) A
képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 8 fő.
Névsorukat az 1. számú függelék tartalmazza.
(2)
A képviselő-testület alakuló, rendes
és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3)
Az alakuló ülést, a választást
követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott
polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és vezeti a
polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a
települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az
alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről.
(4) A képviselő-testület – munkaterv szerint - általában havonta, de évente
legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület a
közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácstermében
tartja. A közmeghallgatásra a Művelődési Házban kerül sor.
(5) A
képviselő-testület rendkívüli ülést tart a képviselők egynegyedének, a
polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának indítványára.
Munkaterv
8. § (1) A
képviselő-testület éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv tartalmazza:
-
a soron következő időszak
főbb célkitűzéseit,
-
a testületi ülések
tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
-
azokat a napirendeket,
amelyek, előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
-
azokat az
előterjesztéseket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez
bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
-
az előterjesztések
elkészítésének határidejét,
-
az előterjesztések
elkészítéséért felelősöket,
-
szükség szerinti
meghívottak megjelölését,
-
egyéb szervezési
feladatokat.
A képviselő-testület összehívása
9. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja
össze.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az (1)
bekezdésben meghatározott feladatát az alpolgármester látja el.
(3)[3] A polgármester és az alpolgármester egyidejű
akadályoztatása esetén a korelnök veszi át az ülés összehívásával kapcsolatos
teendőket.
(4)
Az ülés meghívóját és az
előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan
időpontban kell megküldeni, hogy azok azt legalább az ülés előtt 4 nappal
megkapják. A meghívó kifüggesztendő a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is.
(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, kezdési időpontját, a
napirend címének és előadójának megnevezését, a polgármester aláírását és az
önkormányzat pecsétlenyomatát.
(6)
Indokolt esetben a polgármester a
képviselő-testületi ülést rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben
bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A sürgősség okát azonban a
képviselőkkel közölni kell. Írásos anyag ebben az esetben az ülés előtt
közvetlenül is kiosztható.
(7) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal
vesznek részt:
a)
a jegyző,
b)
a Polgármesteri Hivatal
gazdálkodási ügyintézője,
c)
[4]az Ásotthalom és Öttömös Közoktatási
Intézményfenntartó Társulás tagintézményeinek vezetői
d)
Homokháti Kistérség
Többcélú Társulása elnöke,
e)
a napirendi pontok
előadója,
f)
mindazok, akiknek a
részvételét a napirendek tárgyalásánál a polgármester indokoltnak tart.
g)
a településen működő
érdekképviseleti szervek képviselője,
h)
a község egyéni
választókerületének országgyűlési képviselője,
i)
tevékenységi körükben a
településen működő civil szervezetek képviselői, amennyiben a szervezet a
működését bejelentette a polgármesternek,
j)
annak a helyben működő
pártnak a képviselője – amely a működéséről ciklusonként a polgármestert
írásban tájékoztatta.
(8) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket.
(9) A (7) bekezdés e) - j) pontban felsorolt résztvevők csak meghívót
kapnak. Amennyiben közvetlenül őket érintő napirendi pont kerül tárgyalásra,
akkor a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést is megkapják.
A képviselőtestület
ülése
10. § (1) A
képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)
A képviselő-testület nyílt ülésén
bárki részt vehet, valamint – amennyiben a képviselő-testület illetőleg a polgármester
számára szót ad – felszólalhat. Az ülésen jelen lévők a képviselő-testület
munkáját nem zavarhatják.
(3) A képviselőtestület
a)
zárt ülést tart
választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása,
fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást
igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem
egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi,
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos és kitüntetési ügy tárgyalásakor,
b)
zárt ülést rendelhet el
a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a
nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4)
A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai,
a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a
szakértő vesz részt.
(5) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti,
és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(6) A polgármester akadályoztatása esetén az (5)
bekezdésben meghatározott feladatait az alpolgármester látja el.
(7)[5] A polgármester és az alpolgármester egyidejű
akadályoztatása esetén a korelnök veszi át az ülés vezetésével kapcsolatos
teendőket.
(8)
A polgármester a testületi ülés
vezetése során:
a)
megállapítja, hogy a
képviselőtestület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,
továbbá
b)
megállapítja az ülés
határozatképességét,
c)
előterjeszti az ülés
napirendjét,
d)
tájékoztatást ad a
lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok)
végrehajtásának állásáról,
e)
tájékoztatást ad az
előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett
intézkedésekről,
f)
ismertetést ad a
részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(9)
A képviselőtestület a napirendről vita
nélkül határoz.
Az előterjesztés
11. § (1) Előterjesztésnek
minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület
bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló
és tájékoztató.
(2)
A testületi ülésre az előterjesztés
írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Írásban kell benyújtani a
rendelet-tervezeteket és azok indoklását, az intézmények beszámolóit, a vagyoni
tárgyú előterjesztéseket.
Halaszthatatlan
esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és
határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A határozati javaslatot
akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
a) Az első részben meg kell határozni az
előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi
megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező
jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, mindazokat a
körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az
értékelést és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott
határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a
határidők megjelölésével.
c) A képviselő-testület felhatalmazza a
polgármestert, hogy esetenként engedélyt adjon az a) – b) pontban foglaltaktól
való eltérésre.
(4) A nagy
terjedelmű, 10. oldal feletti előterjesztések kiküldéséről a polgármester dönt.
Amennyiben az
előterjesztés teljes terjedelmében nem kerül kiküldésre, úgy a meghívóban meg
kell jelölni azt a helyet, ahol az előterjesztés megtekinthető.
A költségvetési
koncepciót, az önkormányzat költségvetését, a zárszámadást és a költségvetés
végrehajtásáról szóló beszámolót minden esetben teljes terjedelmében meg kell
küldeni.
(5) Az előterjesztések eredeti példányát, a testületi
ülést megelőzően 7 nappal törvényességi véleményezés céljából az
előterjesztésért felelős köteles a jegyzőnek leadni. Ezt követően csak a
polgármester külön engedélye alapján kerülhet be előterjesztés a testületi ülés
anyagába.
A tanácskozás
rendje, szavazás
12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden
előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a)
az előadó a napirendhez
a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b)
az előadóhoz a
képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek
fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
c)
az ülésre megjelent
állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel és
hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig legalább
szóban bejelentették a polgármesternek.
Kivételes esetben a polgármester engedélyezheti a
felszólalást akkor is, ha elmulasztotta a felszólalási szándékát bejelenteni.
(2)
Az ülésen elsősorban a képviselőknek
és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. A
felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3)
A polgármester az érdeklődő
állampolgárok részére a napirend lezárása előtt maximum 3 percet biztosít
véleményük kifejtésére.
(4)
Az önkormányzati bizottság bármely
előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő -
ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5)
Az előterjesztő a javaslatot illetve
a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig
megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának
korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a
testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol
a hozzászólásokra. A polgármester ekkor adhat szót „személyes megjegyzésre”
annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja
elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja
eloszlatni.
(7)
A vita lezárása után a döntéshozatal
előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét
illetően észrevételt kíván tenni.
(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás
megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a
képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
13. § (1) A
polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő
indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a
javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti döntési javaslatról.
(2)[6]
A képviselő-testület döntései
14. § (1) A képviselő-testület akkor határozathozatal képes,
ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A javaslat
elfogadásához, a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata
szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az,
aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési
képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az
érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési
képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt
a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3)[7]
(4) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(5) Minősített többség (a megválasztott települési
képviselők több mint a felének igen szavazata) szükséges:
a)
önkormányzati
rendeletalkotáshoz,
b)
önkormányzat
szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény
által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c)
önkormányzati társulás
létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
d)
külföldi
önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi
önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e)
intézmény alapításához,
f)
a képviselő kizáráshoz,
g)
az SZMSZ 10. §. (3)
bekezdés a) - b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
h)
a képviselőtestület
megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
i)
a polgármester elleni
kereset benyújtásához,
j)
a képviselőtestület gazdasági
programjának elfogadásához,
k)
a község
településszerkezeti terv, szabályozási terv elfogadásához,
l)
az önkormányzat
vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
m)
hitelfelvételhez
n)
beruházás eldöntéséhez,
o)
a következő évi / évek költségvetése
terhére történő kötelezettségvállalás.
p)
alapítvány
rendeléséhez, alapítványi forrás átvételéhez,
q)
díszpolgári cím
adományozásához.
15. § (1) A képviselőtestület a döntéseit (határozat,
rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az
ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az
alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
(2) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon,
urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül,
amely tartalmazza:
-
a szavazás helyét,
napját, kezdetét és végét,
-
- a szavazatszedő
bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
-
- a szavazás során
felmerült körülményeket.
A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba
kell foglalni.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása Pénzügyi Bizottság
feladata.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a)
azt a törvény írja elő,
b)
azt a képviselőtestület
indítványozza,
c)
azt a polgármester
és/vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
(5) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani
nem lehet.
(6) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző
felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor
„igen” vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak.
(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező
jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell
csatolni.
(8) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester, illetve az ülést vezető
elnök gondoskodik.
(9) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy
ha azt bármely képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.
16. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a
naptári év elejétől kezdődő - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a
következők szerint:
sorszám/év. (hó.nap.) Kt. határozat
(2) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal
betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5
munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és
szerveknek.
Kérdés,
interpelláció
17. § (1) A képviselők a polgármestertől, a jegyzőtől, a
bizottságok elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek. A
felvilágosítás kérhető interpelláció vagy kérdés formájában.
(2)
Interpelláció: érdemi önkormányzati
ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik; problémát tár fel és
arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, illetőleg valamilyen mulasztásra,
helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy valamely panasz orvoslását
kéri.
(3) Kérdés:
az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési
jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(4) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülés
megkezdéséig lehet benyújtani.
(5) Az ülésen érdemi választ kell adni az
interpellációra, ha azt az ülés előtt legalább 3 nappal írásban benyújtották.
(6) Ha a válaszadás azonnal nem lehetséges, az
interpellációra 15 napon belül írásban kell válaszolni, s az írásbeli
tájékoztatást a legközelebbi ülésen ismertetni kell.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az
interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem
fogadja el, a Képviselő-testület határoz a válasz elfogadásáról. Ha a
Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációval érintett ügyet
a Pénzügyi Bizottság megvizsgálja, s a vizsgálat eredményéről a
Képviselő-testületet következő ülésén tájékoztatja.
(8) A kérdést írásban, vagy a Képviselő-testület ülésén
szóban lehet előterjeszteni. A kérdezett az ülésen szóban azonnal, vagy ha ez
nem lehetséges, legkésőbb 15 napon belül írásban köteles válaszolni. A
Képviselő-testület ülésén elhangzott kérdésre adott írásbeli választ a következő
ülésen ismertetni kell.
A tanácskozás
rendjének fenntartása
18. § (1) A
tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
Ennek során:
-
figyelmezteti azt a
hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő kifejezéseket használ,
-
ismételt figyelmeztetést
követően megvonhatja tőle a szót,
-
rendre utasíthatja azt a
személyt, aki a képviselőtestület tagjához illetve a képviselőtestület üléséhez
méltatlan magatartást tanúsít.
(2)
A nyilvános ülésen megjelent
állampolgárok rendzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a
rendzavarót, ismétlődő esetben pedig az érintettet a terem elhagyására is
kötelezheti.
(3) Amennyiben a polgármester a tanácskozás rendjét nem tudja
fenntartani, úgy a testületi ülést elnapolja, és elhagyja a tanácstermet. A
testületi ülést, ezt követően 5 napon belül az eredeti napirendi pontokkal
ismét összehívja.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett
intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni
nem lehet.
(5) A testületi ülés ideje alatt a mobiltelefon
használatát mellőzni kell.
A jegyzőkönyv
19. § (1) A
képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv
elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2)
A testületi ülésről kettő példányban
kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a)
az eredeti példányt a
jegyző kezeli,
b)
a második példányt meg
kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a Dél-alföldi Regionális
Közigazgatási Hivatal Vezetőjének,
(3)
A képviselő-testület üléséről
készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az
elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(4)
A jegyzőkönyv tartalmazza:
a)
az ülés jellegét
(alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b)
az ülés nyilvános vagy
zárt ülési módját,
c)
az ülés helyét,
időpontját,
d)
a megjelent képviselők
nevét,
e)
az ülésen tanácskozási
joggal résztvevők nevét,
f)
az elfogadott
napirendeket,
g)
napirendenként az előadók
és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
h)
a határozathozatal
módját,
i)
a szavazás eredményét
és a határozat szövegét.
Nem kell a
határozatot a jegyzőkönyvben szó szerint leírni abban az esetben, ha az írásban
kiadott határozati javaslatot a képviselő-testület változtatás nélkül
elfogadja. Ebben az esetben a jegyzőkönyv a határozat számát, tárgyát
tartalmazza, s utalást arra, hogy a határozat szószerinti szövegét a
jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.
j)
az elhangzott
bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
k)
képviselők kérésére,
írásban is benyújtott véleményét.
(5)
A képviselő-testület ülésének
jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6)
A választópolgárok - zárt ülés
kivételével – a Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek
a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(7) A zárt ülésről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
-
az eredeti példányt a jegyző
kezeli,
-
a második példányt meg kell
küldeni az ülést követő 15 napon belül a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási
Hivatal Vezetőjének,
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet a jegyző, vagy az ügyiratkezelő
jelenlétében a zárt ülésen résztvevő.
V. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETALKOTÁSA
20. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott
helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján
- annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a
következő ügyekben:
a)
A Szervezeti és
Működési Szabályzatról,
b)
A települési
képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - a törvény keretei
között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c)
Bizottság részére
történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról,
d)
A helyi népszavazás és
népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.
e)
A helyi önkormányzat
meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről,
vállalkozásba való beviteléről, ill. más célú hasznosításáról.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és
jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem
szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
(4) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a)
A települési
képviselők,
b)
Az önkormányzati
bizottságok elnökei,
c)
A polgármester, az
alpolgármester, a jegyző,
d)
A település társadalmi,
érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
e)
Önkormányzati társulás
tagjai,
f)
Választópolgárok.
A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A
rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott
személy, bizottság, Polgármesteri Hivatal terjeszti a képviselő-testület elé.
Az
előterjesztésnek tartalmazni kell a rendelet indoklását, az előterjesztések
során felvett, de a tervezetben nem szereplő egyéb javaslatokat is.
(6) A rendelet hiteles és végleges szövegét s testületi döntés után a
jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző
írja alá.
(7) Az önkormányzati rendeleteket naptári évenként
újrakezdődő, folyamatos sorszámozással kell ellátni, a következők szerint:
Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete sorszám/év. (hó.nap)
rendelete.
A rendelet kihirdetésének időpontját a zárójelben - a
kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) - kell
feltüntetni.
(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele
a helyben szokásos módon történik - polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való
kifüggesztéssel.
(9) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek
és személyek tudomást szerezzenek az Őket érintő rendeletekről. A jegyző
gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek 5 évenként gyűjteményes formában
megjelenjenek.
(10) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a
szabályzat függelékeként - naprakész állapotban vezetni.
(11) A jegyző szükség esetén, de legalább négyévenként
gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről
előterjesztést készít a képviselő-testület számára.
VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
-
a képviselő-testület
által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.
(3) A települési képviselő főbb kötelezettségei:
-
írásban vagy szóban
előzetesen bejelenteni az ülésről való távolmaradását a polgármesternek,
illetve a bizottság elnökének,
-
a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni,
VII. fejzet
A képviselőtestület bizottságai
A bizottsági feladatok és szervezet
22. § (1) A
képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó
vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2)
A képviselőtestület a következő
bizottságot hozza létre:
-
Pénzügyi Bizottság.
Tagjainak száma 3 fő.
(3)
A bizottság névsorát az SZMSZ 2. számú
függeléke tartalmazza.
(4)
A bizottság ügyrendjét - az Ötv. és
az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(5)
A képviselő-testület az általa
szükségesnek tartott esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes
bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának
elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által
történő elfogadásáig tart.
A bizottsági
működés főbb szabályai
23. § (1) A
bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül
kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület
hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(2)
A bizottság határozatképességére és
határozat hozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(3)
A képviselő-testület a munkatervében
meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve
azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a
képviselőtestülethez.
(4)
A bizottság ülését az elnök hívja
össze és vezeti.
(5)
Bármely képviselő javaslatot tehet
valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság
elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre
köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6)
A bizottsági döntéshozatalból
kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A
személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök
esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített
többséggel dönt.
(7)
A bizottság azokban az esetekben
tart zárt ülést, amelyekben az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről
a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8)
A bizottság minden tagja köteles az
ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(9)
A bizottság üléséről jegyzőkönyvet
kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott
döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(10)
A bizottság a tevékenységéről
ciklusonként legalább egyszer beszámol a képviselőtestületnek.
A Pénzügyi bizottság feladatai
24. § (1) A Pénzügyi bizottság feladatai
-
közreműködik gazdasági
program előkészítésében,
-
véleményezi az éves
költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves
beszámolókat,
-
figyelemmel kíséri a
költségvetési bevételek alakulását
-
értékeli a saját
bevételek alakulását és vizsgálja, valamint értékeli a vagyonváltozást előidéző
okokat,
-
vizsgálja a hitel
felvétel szükségességét és gazdasági megalapozottságát,
-
vizsgálati témákat
jelölhet meg a polgármesteri hivatal és az intézmények pénzügyi ellenőrzéséhez,
-
előzetes állást foglal
területfejlesztési kérdésekben,
-
a képviselő
összeférhetetlenségi vizsgálatát végzi,
-
képviselők
vagyonnyilatkozatának kezelése, nyilvántartása,
-
javaslatot tesz a
polgármester illetményének emelésére.
VIII. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A
polgármester
25. § (1) A
polgármester a megbízatását főállásban látja el.
A képviselő-testület által a polgármesterre
átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1. számú melléklet
tartalmazza.
(2)
A polgármester tagja a
képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala,
működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a
megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3)
A polgármester a képviselő-testület
működésével összefüggő feladatai körében:
a)
segíti a települési
képviselők munkáját,
b)
összehívja és vezeti a
testület üléseit,
c)
képviseli az
önkormányzatot,
d)
szervezi a településfejlesztést
és a közszolgáltatásokat,
e)
biztosítja a
demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f)
a polgármester - a
véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés
ismételt megtárgyalását kezdeményezheti,
(4)
A polgármesternek a bizottságok
működésével összefüggő főbb feladatai:
a)
indítványozhatja a
bizottság összehívását,
b)
felfüggeszti a
bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület
határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
képviselőtestület a következő ülésen határoz,
c)
bizottsági
döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnöke kizárásáról, ha az ügy a
bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(5)
A polgármesteri hivatallal
összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a)
a képviselő-testület
döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a
hivatalt,
b)
jegyző javaslatainak
figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat
munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c)
dönt a jogszabály által
hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági, hatósági jogkörökben, egyes
hatásköreinek gyakorlását átruházhatja. A polgármesternek címzett közigazgatási
hatósági és önkormányzati feladat-és hatásköröket tartalmazó hatásköri jegyzék
megtalálható a jegyzői irodában a COMPLEX DVD jogtárban.
d)
a jegyző javaslatára
előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti
tagozódásának, munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének a
meghatározására,
e)
szabályozza a
hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadományozás rendjét,
f)
gyakorolja az egyéb
munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezető tekintetében.
(6)
A polgármester foglalkoztatási
viszonyával kapcsolatos szabályokat valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó
rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes
kérdéseiről, és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi
LXIV. tv. határozzák meg.
Az alpolgármester
26. § (1) A
képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos
szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester
helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2)[8]
Az alpolgármester társadalmi
megbízatásban látja el feladatait, melyért a képviselő-testület által
határozatban megállapított tiszteletdíjra jogosult.
A jegyző
27. § (1) A
képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított
képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan
időtartamra.
(2)
A jegyző vezeti a képviselő-testület
hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos
feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a)
előkészíti a
képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b)
ellátja a testület, a
bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c)
tanácskozási joggal
részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
d)
törvényességi észrevételeket
tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e)
gondoskodik a testületi
ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
f)
rendszeresen
tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat
munkáját érintő jogszabályokról, a polgármester hivatal munkájáról és az
ügyintézésről.
(3)
A jegyző egyéb fő feladatai:
a)
döntésre előkészíti a
polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyeket,
b)
ellátja a jogszabályban
előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
c)
dönt a hatáskörébe
utalt ügyekben,
d)
a hatáskörébe tartozó
ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a
képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez,
vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához,
jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester
egyetértése szükséges.
e)
szervezi a
polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,
f)
ellátja az államigazgatási
tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
g)
gondoskodik a
polgármesteri hivatal dolgozóinak szakmai továbbképzéséről,
h)
kapcsolatot tart
azokkal az állami szervekkel (közigazgatási hivatal, ügyészség, bíróság,
rendőrség stb.), amelyek tevékenységi köre az államigazgatási ügyintézéssel
összefügg,
i)
[9]15 napon belül megküldi a Dél-alföldi Regionális
Közigazgatási Hivatal Vezetőjének a képviselő-testület bizottsága és a
polgármester önkormányzati ügyben - a képviselő-testület által átruházott
hatáskörben - hozott határozatát, jogszabály végrehajtására kiadott belső
szabályzatát, egyéb döntését.
(4)
A jegyző helyettesítését tartós
távolléte esetén, megállapodás alapján valamely más település jegyzője látja
el.
Vagyonnyilatkozat
28. § (1)
A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot
köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó
szabályok szerint. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi
Bizottság végzi.
(2) Az
önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden
év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A
vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Bizottság végzi.
(3) A
bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Polgármesteri
Hivatal látja el.
(4) A
polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.
(5) A
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat
konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra
irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt
részét és tartalmát, a Pénzügyi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a
hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a
felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi
Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(6) A
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon
vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló
kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal
kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt
kezdeményezést a Pénzügyi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül
elutasítja
IX. FEJEZET
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
29. § (1) A
képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Öttömös Község Polgármesteri
Hivatala elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási
hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos
feladatok ellátására.
(2)
A polgármesteri hivatal jogi
személy.
(3)
A polgármesteri hivatal
előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan
gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó
szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés
határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat,
működési, fenntartási költségeket.
(4)
Időszaki vagy célfeladatra külön
szervezeti egység hozható létre.
(5)
A jegyző döntése szerint az érdemi
ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.
(6) Tisztségviselők ügyfélfogadása:
-
polgármester: kedd 800 - 1500
óráig
-
jegyző: szerda 800 - 1500
óráig
-
ügyintézők: hétfőtől péntekig 800
- 1200 óráig
(7)
A polgármesteri hivatal igény és
szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a
képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
(8)
A hivatali szervezet köztisztviselőjét
a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében
titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az
adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az
ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a
köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali
köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző
tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.
A társulások
30. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,
gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt:
(2) A társulások működésére vonatkozó
szabályokat a résztvevő önkormányzatok között létrejött társulási
megállapodások tartalmazzák.
(3) A
képviselő-testület által kötött együttműködési megállapodásokat a 4. számú
függelék tartalmazza
(4)
A képviselő-testület a
rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a
választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és
rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására
irányulnak.
(5)
A lakossági önszerveződő
szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a)
tervek, fejlesztési
koncepciók, programok egyeztetése,
b)
a lakossági
szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek
véleményeztetése,
c)
a lakosság közügyek intézésébe
való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok,
módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
X. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
31. § A
képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi
kezdeményezés rendjét.
Lakossági fórumok
32. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente
legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a
településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek civil szerveződések
képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a
képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az
alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű
javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás időpontját, napirendjét legalább
5 nappal előbb meg kell hirdetni.
(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben
az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül.
Tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó
szabályok érvényesülnek.
(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgyban, illetőleg
jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a
társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést tart.
XI. FEJEZET
Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása
33. §. Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik,
költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
34. § (1) Az önkormányzat külön rendeletben határozza meg a tulajdonára
és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A költségvetési koncepciót legalább a képviselő-testület elé terjesztés
előtt 5 nappal a pénzügyi bizottság elé kell terjeszteni véleményezésre.
35. § A Képviselő-testület dönt vagyontárgy vagy vagyonrész
elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele, illetve más célú
hasznosítása ügyében.
36. § Az önkormányzat saját bevételei körében a
Képviselő-testület külön rendelettel állapítja meg, és veti ki a helyi adókat.
37. § [10]
38. § A Képviselő-testület feladatai megvalósításához,
gazdálkodásának elősegítéséhez hiteleket is igénybe vehet.
39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a
Polgármesteri Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(3) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat
társulás keretében látja el.
40. § (1) A képviselő-testület dönt költségvetési szerv
alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátott
feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.
(2)
A képviselő-testület feladat
meghatározása alapján az intézmények szervezeti és működési szabályzatot
kötelesek készíteni.
(3)[11]
Az önkormányzat önállóan gazdálkodó
intézménye: a Polgármesteri Hivatal.
(4)[12]
Az éves önkormányzati költségvetés
határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat.
Záró
rendelkezések
41. § (1)
E rendelet mellékletét képezik még:
1.
számú melléklet: Átruházott hatáskörök
1.
számú függelék: Települési képviselők névsora, lakcíme
2.
számú függelék: A Pénzügyi Bizottság tagjainak névjegyzéke
3. számú függelék:
Pénzügyi Bizottság vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével
kapcsolatos működésének speciális szabályai
4. számú függelék: A képviselő-testület által kötött együttműködési megállapodások
(2) A rendelet mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról a jegyző
gondoskodik.
(3) A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a hivatali időben a
Polgármesteri Hivatalban megtekinthető.
42. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a
Képviselő-testület 18/2002. (XI.25.) Ktr. sz. rendelete, 5/2003. (V.08.) Ktr. sz. rendelete, 17/2004. (XII.23.) rendelete, 15/2005. (X.27.) rendelete.
|
Bata Ferenc |
Gárgyán István |
|
polgármester |
jegyző |
Záradék:
A rendelet kihirdetve: 2007. március 30.
|
|
Gárgyán István |
|
|
jegyző |
1. számú
melléklet az 5/2007. (III.30.) rendelethez
1. számú függelék
az 5/2007. (III.30.) rendelethez
2. számú függelék
az 5/2007. (III.30.) rendelethez
3. számú függelék
az 5/2007. (III.30.) rendelethez
4. számú függelék
az 5/2007. (III.30.) rendelethez
[1] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[2] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[3] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[4] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[5] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[6] Hatályon kívül helyezte a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatálytalan 2007. szeptember 28-tól
[7] Hatályon kívül helyezte a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatálytalan 2007. szeptember 28-tól
[8] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[9] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[10] Hatályon kívül helyezte a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatálytalan 2007. szeptember 28-tól
[11] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól
[12] Módosította a 15/2007. (IX.28.) rendelet Hatályos 2007. szeptember 28-tól