Turisztika

ÖTTÖMÖS NEVEZETESSÉGEI

 

Öttömösi Erdőspuszta Tájház és erdei Iskola:

A tájházat, amely egyben vendégház is, a falutól északra, tulajdonképpen már Bács-Kiskun megye területén találjuk, egy most felújított százéves tanya épületében. Közigazgatásilag Balotaszálláshoz tartozik, de ezer szállal kötődik Öttömöshöz. 320 négyzetméteren osztozik két épületrész. Az épületegyütteshez 40 ha földterület tartozik, amely részben láprét, részben vegyes erdős terület, ami a vendégek számára szabadon használható. Lehetőség van bográcsozásra, lehet kemencében sütni. Emellett tanyasi állatok is gondozhatók, megfigyelhetők helyben: kecske, nyúl- és baromfifélék . A következő programokat ajánlja:magyar íjászat, szövőműhely, nemezelés, agyagozás, szalmamunkák, terráriumgondozás, madármegfigyelés, hagyományos ételek készítése, biotisztálkodó szerek készítése, tanyasi állatok simogatása, csöndmeditáció, környezetbarát játéktár, pingpong asztal, kötéljátékok, lombház, pancsoló medence stb. (igény szerint az egyes technikák oktatása kérhető) Egyéb szolgáltatásként oktatásokat is szerveznek. A tájház vezetőjének hitvallása: a táj hagyományvilágát megőrizni és átadni az utódoknak.

 

Négyeshatári Millenniumi oszlopegyüttes:

A maga nemében egyedülálló az úgynevezett Négyeshatári Millenniumi Emlékoszlop- Együttes, amely négy település, Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa határainak találkozási pontján, egy történelmi emlékhelyen állítottak fel 2000-ben. Itt folytatott ásatásokat Móra Ferenc 1905-ben. Jelkép a négy egyforma, honfoglalás kori motívumokkal és a települések címerével díszített kopjafa, jelképezi a történeti folyamatosságot és az itt élők – a legnehezebb körülmények között is – feltétlen élni akarását, emléket állítva múltnak, s jövőnek egyaránt. A négy kopjafa mára szimbólummá vált, immár nem a falvakat elválasztó, hanem a múltat s a jövőt összekötő közös pont.

 

Baromjárás:

A Baromjárás a típusos ősi homoki legelők tekintélyes maradványa. A buckás területen mélyebb fekvésű nádasok, szikesedő pusztai foltok és homokpuszta-gyepek egyaránt előfordulnak. A Baromjárás -sajnos - semmilyen védelem alatt nem áll, de legeltetéses használata reményt nyújt értékeinek fennmaradására. Kár, hogy a pusztát idegen fafajokból álló telepített erdősávok tagolják, illetve keretezik. Jellemzője a buckaközök egykori vízgazdagsága. Ez annak az üledékföldtani sajátosságnak köszönhető, hogy a futóhomok borítás itt már csak felszíni és egyre szakadozottabb, az alatta települt pleisztocén-végi lösz pedig viszonylag jobb vízzárást biztosít. A botanikailag legértékesebb része a terület egyharmadát kitevő homokbuckás rész. A buckaközökben az agárkosbort, a hátakon a homoki bakszakállt, a báránypirosítót és a homoki kikericset csodálhatjuk meg. Rovarfaunája is gazdag.

 

Római katolikus templom:

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget. A templom a vallásalap, a vármegye főispánja és a csanádi püspökség anyagi támogatásából 1937-ben épült. Berendezését a hívek adományaiból teremtették elő. Zádori Ferenc kiskundorozsmai igazgató Szent Teréz szobrot adományozott állvánnyal együtt. Az áldoztató rácsot és padjait Bozó Gyula iparművész készítette. Dr. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök 1937. október 17-én szentelte föl Kisboldogasszony tiszteletére. Első papja, Jachan Ignác 1941-ben Horpácsy névre magyarosított. Búcsúnapja szeptember 8-a . A templom falán helyezték el a második világháború áldozatainak emléktábláját. (1990)

 

Székelykapu:

Tízenöt éve, hogy az erdélyi Csíkkozmás és Öttömös között létrejött a testvér települési kapcsolat. Ennek a barátságnak állít maradandó emléket Öttömös önállóvá válásának 100. évfordulóján (2008) az erdélyi testvértelepülés által ajándékozott kapu, amit a Polgármesteri Hivatal épületénél állítottak fel. A munkát az adományozók maguk végezték el a helybeliek segítségével. A kapuba vésett felirat is erre az összefogásra, együttműködésre figyelmeztet: „ Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér – ne légy hűtlen soha!” A kaput Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere adta át, és Dr.Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök szentelt fel.

 

Magyar László Emlékpark:

Öttömös olyan neves „szülöttet” is magáénak mondhat, mint Magyar László , híres Afrika-kutató, aki Magyar Imre, Öttömös valamikori birtokosának (törvénytelen) fia. Magyar László (Szombathely, 1818- Ponto do Cuio, 1864. november 9.) az elemi iskolát Dunaföldváron végezte, majd 1838-ban Pestre került. Egyetemet nem végzett, mert 1842-ben Fiuméba ment, ahol a tengerészeti iskolát elvégezve 1843-ban tengerészkadét lett és egy osztrák postahajón eljutott Brazíliába. Különböző hajókon szolgálva bejárta a Karib-tengert. Főleg rabszolgaszállító hajókon szolgált Madagaszkártól a Kelet-indiai szigeteken keresztül Havannáig. 1845-ben La Plata állam flottahadnagya lett a La Plata és Uruguay közti háborúban. Dél-Amerika belsejébe tervezett felfedező utat, melyhez a Magyar Tudós Társaságtól kért anyagi támogatást. Mivel ezt nem kapta meg, Dél-Amerika helyett Afrikát vette célba.1848 decemberében Benguelában átvette a kalabári négerszultán, Trudodati Dalaber Almanzor flottájának főparancsnokságát. Innen került Biébe és lett lelkes Afrika-kutató, Livingstone tudományos vetélytársa a Kongó és Zambézi forrásvidékén. Kutatásai anyagát, útleírásait az általa készített térképeket hazaküldte a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezekből 1859-ben az Akadémia kiadásában jelent meg könyve, „Magyar László dél-afrikai utazásai 1849-57. években” címmel. 1858--ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Erről az értesítést és könyve magyar kiadását, s 140 arany összegű honoráriumát a portugál tisztviselők hanyagsága miatt csak 1861.decemberében kapta kézhez. Magyar László nem fogadta el sem a portugál, sem az angol támogatást. Mindvégig hazájától remélte ügyének felkarolását, ami túl sokat késett. Az Akadémia csak 1868. október 5-én felolvasott leiratokból tudta meg, hogy Magyar László 1864. november 9-én Ponto do Cuióban meghalt. A hagyatéki anyag máig tisztázatlan körülmények között elégett. Így az Akadémia által remélt második és harmadik kötet és ezzel együtt sok hasznos feljegyzés Tudományos életművével jelentősen hozzájárult Afrika múltjának, kultúrájának és népeinek teljesebb megismeréséhez. Tiszteletére a község Emlékparkot alakított ki a ruzsai út mentén található néhány fenyő által övezett területen (1994), ahová édesapját temették végrendeletének megfelelően.: „ A holt teteim Ötömösön az ugy nevezett és fenyő fákkal körülvett sír halmon egyszerűen temettessenek el, tetszésére hagyván gyermekeimnek fa vagy kő emléknek felállítását.” (Magyar Imre végrendelete. Kelt Szabadkán,1870. március 6-án.) Azóta már a szabadkai temetőben nyugszanak a maradványok a későbbi leszármazottak kívánságának megfelelően. A híres Afrika-kutatóra minden év november elején emlékezik a település előadásokkal, kiállításokkal (tanulók rajzai, egyéb alkotásai). Évente más és más szegmensét járják körbe az előadók az életműnek. A 2012-es megemlékezésen például „ Rabszolga- kereskedelem Magyar László szemével” címmel tartott előadást Dr. Szónokyné Dr. Ancsin Gabriella ny. egyetemi adjunktus.

 

Csongrád megye legmagasabb pontja(i):

Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az Alföldön, közelebbről a Homokhátságon nem sok látnivaló akad. Az igazi természetkedvelőknek, túrázóknak Öttömös környéke is képes élményeket nyújtani. Az ország második legalacsonyabb megyéjében is vitatott, hogy hol van a magas pont. Az öttömösiek úgy oldották meg a problémát, hogy kopjafát állítottak egy helyi viszonylatban jelentősnek mutatkozó, állítólag 127,8 méter magas domb tetejére a falutól észak-nyugatra. Az 1784-ben készült I. katonai adatfelvételi topográfiai térképe szerint azonban ( a térképen „Puszta Öttömössi” néven szerepel) innen négy kilométerre, kelet-délkeleti irányban van a 129,8 méter magas Bukor-hegy, a megye legmagasabb pontja, még mindig Öttömös közigazgatási határain belül. Ezt a helyet egy 1981–ben a épített geodéziai kilátótorony jelöli. Ezekről a tornyokról annyit tudni, hogy a 70–es, 80–as években közel száz épült belőlük szerte az országban. Átmérőjük egységesen 3,5 m, egy szint magassága 4 méter, a mi tornyunk 28 m magas. Mindegyiken olvasható a következő felirat: "Felmászni tilos, életveszélyes!” Ennek ellenére ajtaja nyitva, fémlétrán lehet feljutni. Aki leküzdi tériszonyát, annak gyönyörű látványban lesz része, hisz az Alföldön ritkán lehet körbenézni a fák fölött. Ha délnyugat felé tekintünk, az öttömösi Baromjárást (természetvédelmi terület) láthatjuk, déli irányba pedig egészen a Felső–Ásotthalmi erdőig el lehet látni.

A másik „legmagasabb” pont a 127,8 méteres, az öttömösiek által csak Szerelem dombnak nevezett magaslat. Az odavezető úton homokba ültetett fenyőerdő közepén találjuk magunkat. A viszonylag dús aljnövényzet miatt még sincs az az érzésünk, hogy mesterséges környezetben járunk. Itt egy kopjafát állított a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23–án. Kezdeményezője Módra Géza helyi lakos volt. Mindkét hely könnyen megközelíthető a kék négyszög, illetve a kék vonal turistajelzések segítségével.(Lásd: térkép) A helybeliek is szívesen adnak eligazítást, sőt lovas fogattal is be lehet járni mindkét helyszínt. Szerelem domb Öttömös központjából mindkét nevezetes hely jól megközelíthető jelzett turistaúton, sőt, ha valaki egy egész napot rá tud szánni a barangolásra, egy jókora körutat is tehet a kék négyzet - kék sáv (alföldi kéktúra) - kék háromszög útvonalon, mely főleg homoki legelők, nyílt homokpuszták, telepített erdők (főleg erdei és fekete fenyvesek, akácos és más lombos fák) vagy legalább erdők mellett halad. Nagyobb mértékben kultúrterületet (gyümölcsösök, szőlő,spárgakultúra és szántók) is találunk az útvonal mentén Ez egy 19 kilométeres túrát jelent, ami megállás nélküli sétatempóban 5 óra.

 

Forrás: 'Öttömös Turisztikai értékei és lehetőségei'- Készítette: Király Edit, 2012