Településünkről

A község rövid története - A kezdetektől az önállóvá válásig

Öttömös a Dél-alföldön, a Duna-Tisza folyók közti homokhátságon, Csongrád megye nyugati peremén, Szegedtől negyven kilométerre található. A Szeged-Baja közötti főútvonal közelében fekszik, vasút nem vezet át rajta. Mezőgazdasági jellegű kistelepülés, jelenleg 734 lakosa van.

A XIII. század közepén a kóborló kunok a részükre kijelölt pusztai területeken letelepedtek. Az egyes nemzetségek földjét szállásnak (desceucus) nevezték. Ezekből a szállás földekből alakult ki a XV. században a kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott.

1436-ban Hytemes néven szerepelt, gyér, földművelő kun lakossággal. A kunok, mint jobbágy lakosok 1560-ig laktak a pusztán. Ezután a török csapatok pusztításai elöl menekülve Jászberény környékén, és más védett vidékeken kerestek oltalmat.

A XVII. században a puszta Szeged városához tartozott. 1729-ben nádori adományból Andrássy Zsigmond és Kun Zsuzsanna kapta el. Szeged városa igényt jelentett be a koronaügyészségnél. A város érvei elég alaposak lehettek, mert 1731-ben, új adományban Szeged vissza is kapta e területet.

Népessége szegedi lakosokból került ki. Számuk 1869-ben 63 fő, 1880-ban 91 fő volt.

1886-ban Magyar Imre a puszta birtokosa a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömöspusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-87-ben a terület a nevezett településhez tartozott. Itt kell megemlíteni, hogy Magyar Imre leszármazottja volt Magyar László a híres Afrika-kutató. Ő császári tengerészkadétként kezdte pályafutását. Később a dél-afrikai Bihé királya lett. Tudományos életművével jelentősen hozzájárult Afrika múltjának, kultúrájának és népeinek teljesebb megismeréséhez. Tiszteletére a község Emlékparkot alakított ki, és minden évben ünnepség keretében emlékeznek meg róla.

1897. január elsején Horgoshoz csatolták. Horgos a mai Szerbia vajdasági területéhez tartozik, légvonalban 20 km-re, közúton 32 km-re Öttömöstől. Ma testvér településként tartják a kapcsolatot.

Az 1908-tól napjainkig zajló eseményeket négy főbb szakaszra, a falu történetének legjellemzőbb időszakaira osztható fel.


1908 – 1944

Öttömös térségének gazdasági fejlődéséhez a századfordulót követő évek konjunkturális viszonyai kedvező feltételeket teremtettek. A lakosság létszáma jelentősen megnövekedett: 1900-ban 544 fő, 1908-ban 765 fő volt. Az önállóság kezdeményezése sajátos módon összetalálkozott a vármegye elöljáróságának szándékaival, amely megfelelőnek látta az alkalmat, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a nagy kiterjedésű szegedi határ által elvágott megyeszéli területekkel, illetve, hogy Mérges puszta (a mai Pusztamérges) közigazgatási átcsatolásával kitolja a vármegye határait. A belügyminiszter 1908. június 11-én kelt rendeletében engedélyt adott arra, hogy Öttömös önálló kisközséggé alakuljon. Takarékossági okokból azonban Mérgessel közös körjegyzőség alakítására utasította. A képviselő-testület az alakuló ülésén kérvénnyel fordult a megye vezetéséhez a körjegyzőségi székhely elnyerése érdekében. A nagyobb terület és a két és félszeres lakosság szám miatt azonban a székhely Pusztamérges lett. Közigazgatási szempontból nézve a községgé alakulás nem biztosított teljes önállóságot Öttömös számára. A lakosságnak a legegyszerűbb hivatalos ügy elintézéséhez is át kellet mennie a tíz kilométerre lévő szomszéd településre. A község ebbe sohasem nyugodott bele, és az idők folyamán többször mozgalmat indított az önálló státusz elnyerésére. Ez a vágy időnként teljesült, azonban ez az állapot - mint a későbbiekben látni fogjuk – a mai napig nem sokat változott. A második világháború előtt két próbálkozás volt. Az első 1928-ban volt, a második pedig 1941-ben. A gazdasági válság és a háború miatt azonban egyik alkalommal sem koronázta siker a törekvést. A község költségvetése Csongrád megye települései közül a legalacsonyabbnak számított. Fontosabb bevételi forrásnak az államsegélyek, adórészesedések és a helyi adók mellett a gazdasági tevékenységgel összefüggő községi javadalmak és illetékek számítottak. A körjegyzői hivatal fenntartására, működtetésére a két érintett község együtt külön költségvetést készített. A költségmegosztás 40% - 60% volt. A lakosság gazdálkodásában kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az állattenyésztés. Az állatkereskedelem, különösen a baromfikereskedelem fontos bevételi forrásként szolgált. A kevés humuszt tartalmazó homoktalaj fő terménye a rozs, valamint a kukorica volt. A helyi növénytermesztés meghatározó ágazatának azonban a szőlőtermesztés számított. A birtokstruktúrát sajátos törpebirtokos-kisbirtokos tulajdonforma jellemezte. A közlekedésre jellemző, hogy kisvasút Szeged-Pusztamérges között volt, Öttömös érintése nélkül. Így a helyi lakosság legfontosabb közlekedési és szállító eszköze a lovaskocsi volt.



1944 – 1960

A második világháború vége felé, az új történelmi helyzetben ismét jelentkezett Öttömös önállósodási törekvése. A közigazgatási viszonyok bizonytalanságát kihasználva élt a lehetőséggel és a község 1944. november 30-án, saját kezdeményezésre elszakadt Pusztamérgestől. Az igazgatási helyzet rendezésére 1945 áprilisában került sor, ettől kezdve a pusztamérgesi jegyzőség kirendeltsége működött a faluban, saját ügyintézést és részleges önállóságot biztosítva. Az 1950. év jelentős fordulatot hozott, 42 év után a település közigazgatásilag is önállóvá vált. A tanácstörvény értelmében Pusztamérges és Öttömös, mint 500 főnél több lakosú település önálló tanácsot hozhatott létre. 1952-ben és 1958-ban a szomszédos két szomszédos községtől területeket csatoltak át, így 5364 kh területen 1348 főre gyarapodott a lakosság száma. A település történetében ekkor élt itt a legtöbb lakos, azóta lassú, de folyamatos a csökkenés. Az 1948 és az 1960 közötti időszakban a település fejlődését meghatározó politikai környezet és a hazai politikai irányítás rendkívül ellentmondásossá tette ezen időszak történetét, amely nem tette lehetővé a szerves fejlődési úton történő kibontakozást, a falu súlyos elmaradottságának felszámolását. A szocialistának nevezett társadalmi átalakulás részeredményei ellenére gyötrelmes és nehéz időszaka volt a község történetének. Szűk látókörű, a társadalmi valóságot, a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó gazdasági és- társadalompolitika határozta meg életének alakulását.



1960 - 1989

A falu a leglátványosabb fejlődést ebben az időszakban ért el. Az 1961-ben megalakult mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kezdeti nehézségek után, a falu egyetlen főmunkahelyeként viszonylagos jólétet biztosított az emberek számára. Sok új ház épült a belterületen, jelentősen gyarapodott a személygépkocsi állomány is. A falu és a lakosság is gyarapodásnak indult. A Tsz szervezésének elején tapasztalt elköltözési hullám megállt, egyre több fiatal látta biztosítottnak a jövőjét a településen. 1973-tól azonban ismét megszűnt a község közigazgatási önállósága. Központi intézkedéssel kötelezővé tették a Pusztamérgessel közös községi tanács létrehozását, természetesen pusztamérgesi székhellyel. Ezek után gyakorlatilag a termelőszövetkezet volt a falu életben tartója, azonban a település infrastruktúrájának fejlődése és közszolgáltatásokkal való ellátottsága szempontjából az önállóság megszűnése jelentős hátrányokkal járt.


1989-től napjainkig

A rendszerváltás évei Öttömös életében is ellentmondásos időszaknak bizonyultak. A szűk keresztmetszetű gazdaság, jóformán egy munkahelyre épülő foglalkoztatás, a helyi ipar gyengesége, a jelentősebb tőketartalékok hiánya és a viszonylagos elzártság miatt a piacgazdaságra való áttérés negatív hatásai fokozott mértékben sújtották a községet. A helyi gazdaság korábbi struktúrája szétesett, illetve a későbbiekben teljesen felszámolták. Forráshiány, nagyarányú munkanélküliség és sokak esetében alapvető megélhetési gondok jelentkeztek. A termelőszövetkezet felszámolása után ismét kialakult a korábbi kisbirtokos földtulajdonosi szerkezet. A lakosság döntő többsége ma is a mezőgazdaságból él. Egyetlen reménye az ötvenes években megkezdett spárgatermesztés felfejlesztése. Ez a zöldségnövény viszonylag jól eladható az Európai Uniós piacokon. A másik kitörési lehetőség a falusi turizmus kihasználása, de ez még nagyon kezdeti szakaszban jár, és csak keveseknek nyújt szerény megélhetést. 1989-ben az Elnöki Tanács Öttömös és Pusztamérges számára engedélyezte önálló községi tanács létrehozását. A tanács mandátumának lejárta után új önkormányzati testület alakult. Polgármesteri hivatalt hoztak létre, és jegyzőt neveztek ki. A falu kezébe vette sorsának irányítását, és lelkes vezetőinek és a lakosság segítőkészségének köszönhetően a nehéz gazdasági helyzet ellenére is jelentős fejlesztések történtek. Az infrastruktúrális ellátottság, a közszolgáltatások színvonala javult. Ezekről a későbbiekben több szó esik majd, most csak néhányat említek meg. Pl.: gázellátás, villany- és telefonhálózat fejlesztés, minden utca szilárd burkolatú, falugondnoki szolgálat, új fogorvosi rendelő, új tűzoltószertár és sportöltöző, a Teleház építése, stb… A szép eredmények elérésének ellenére azonban jelentős gondokkal küszködik a település.

Partnerek

 

 

 

 

 

 

 

loader