spárga |
|
Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma: |
3/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat |
A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: |
Öttömösi Települési Értéktár |
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: |
Agrár- és élelmiszer-gazdaság |
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: |
Öttömös |
Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték: |
települési |
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: |
Azt nem lehet pontosan tudni, Európából vagy Ázsiából ered-e a spárga, de föltehetőleg már több ezer éve termelik és hasznosítják ezt az igen fontos évelő növényt. Magyarországon, hasonlóan a többi európai országhoz, már a XV-XVI. Században ismerték, de a XX. század elejéig (Asparagus officinalis) csak főúri kertekben termelték. Tömeges elterjedése az 1920-as évekre tehető. A növény gumós gyökérzetéből minden tavasszal újrafakadnak a hajtások. Étkezésre ezeket használjuk. A spárga az egyik leghasznosabb növényünk, nyers leve vesetisztító, kimossa a homokot, a kisebb köveket, illetve azokat az anyagokat is, amelyek a húsok fogyasztása közben lerakódó húgysavkő okoz. Semlegesíti azt a sok savas végterméket, ami az üdítő, az édesség, a fehérje és a keményítő fogyasztása következtében jut a vérünkbe. Tartalmaz káliumot, foszfort, nátriumot, káliumot, „A” vitamint, niancint, folsavat és „C” vitamint. Nyomelemekben – ón, szilícium, molibdén – is gazdag. Fogyasztása hatással van számos belső elválasztású mirigyre, így az agyalapi mirigyre, a mellékvesékre, a pajzs- és a tobozmirigyre. Jótékony hatással van továbbá a szívműködésre, a májra, a hasnyálmirigyre, a lépre, a tüdőre és a bőrre. |
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: |
A Duna–Tisza közi hátság, s rajta Öttömös területe is, a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványa, így a homok anyakőzeten homoktalaj alakult ki. A spárga ezt a laza, kalcium-karbonát tartalmú talajt kedveli, mely tavasszal hamarabb felmelegszik, s így a növény korán fejlődésnek indul. László Mihály helybeli gazdálkodó kezdte el termelni az 1930-as évek második felében. Öttömös paraszti gazdálkodásában, az itt élők megélhetésének biztosításában a spárgatermesztés játszotta/játssza a legfontosabb szerepet. Egész évben sok embernek ad munkát, ezzel falunk megtartó erejének is bizonyul. Településünk legfontosabb kulturális rendezvénye is e növényhez kapcsolódik. A szezont immáron 20 éve Spárgafesztivállal zárjuk. Ez a nap több is, hisz ilyenkor jönnek vissza az elszármazottak, egyesülnek, noha csak rövid időre, újból a családok, megmutatjuk magunkat az idelátogatóknak, fölkeltjük az érdeklődést, ezt kihasználva, más értékeinkre is ráirányítjuk a figyelmet. |
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): |
Öttömös A település földje és népe Szerk.: Juhász Antal Öttömös, 1998.
Spárgareceptek Öttömös, 1994.
Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve Bp., 2004.
Fehér Béláné dr.:A spárga termesztése Bp.,2005. |
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: |
www.ottomos.hu |