Felhívás

<A teljes tájékoztató letöltése pdf-ben>

Kérjük, hogy 2014. március 20-ig, majd ezt követően folyamatosan szíveskedjenek eljuttatni a települési értéktárba való fölvételre javasolt, Önök által ismert értékeket az alábbi területekről: 

Bővebben...

CSONGRÁD MEGYE LEGMAGASABB PONTJA

Csongrád megye legmagasabb pontja

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

4/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Természeti

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

 

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Öttömös a Duna-Tisza közi hátság déli részén, a bácskai löszháton helyezkedik el. Területe sík, tengerszint felüli magassága 121-135 méter Balti szint feletti magasságú. Itt található a megye legmagasabb pontja.

Itt egy kopjafát állított a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23–án. Kezdeményezője Módra Géza helyi lakos volt.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Csongrád megye legmagasabb pontja. Helyi kezdeményezésre a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kopjafát állított.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

SPÁRGA

spárga

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

3/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Agrár- és élelmiszer-gazdaság

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Azt nem lehet pontosan tudni, Európából vagy Ázsiából ered-e a spárga, de föltehetőleg már több ezer éve termelik és hasznosítják ezt az igen fontos évelő növényt. Magyarországon, hasonlóan a többi európai országhoz, már a XV-XVI. Században ismerték, de a XX. század elejéig (Asparagus officinalis) csak főúri kertekben termelték. Tömeges elterjedése az 1920-as évekre tehető. A növény gumós gyökérzetéből minden tavasszal újrafakadnak a hajtások. Étkezésre ezeket használjuk. A spárga az egyik leghasznosabb növényünk, nyers leve vesetisztító, kimossa a homokot, a kisebb köveket, illetve azokat az anyagokat is, amelyek a húsok fogyasztása közben lerakódó húgysavkő okoz. Semlegesíti azt a sok savas végterméket, ami az üdítő, az édesség, a fehérje és a keményítő fogyasztása következtében jut a vérünkbe. Tartalmaz káliumot, foszfort, nátriumot, káliumot, „A” vitamint, niancint, folsavat és „C” vitamint. Nyomelemekben – ón, szilícium, molibdén – is gazdag. Fogyasztása hatással van számos belső elválasztású mirigyre, így az agyalapi mirigyre, a mellékvesékre, a pajzs- és a tobozmirigyre. Jótékony hatással van továbbá a szívműködésre, a májra, a hasnyálmirigyre, a lépre, a tüdőre és a bőrre.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Duna–Tisza közi hátság, s rajta Öttömös területe is, a Duna pleisztocén kori nagy hordalékkúpjának maradványa, így a homok anyakőzeten homoktalaj alakult ki. A spárga ezt a laza, kalcium-karbonát tartalmú talajt kedveli, mely tavasszal hamarabb felmelegszik, s így a növény korán fejlődésnek indul. László Mihály helybeli gazdálkodó kezdte el termelni az 1930-as évek második felében. Öttömös paraszti gazdálkodásában, az itt élők megélhetésének biztosításában a spárgatermesztés játszotta/játssza a legfontosabb szerepet. Egész évben sok embernek ad munkát, ezzel falunk megtartó erejének is bizonyul. Településünk legfontosabb kulturális rendezvénye is e növényhez kapcsolódik. A szezont immáron 20 éve Spárgafesztivállal zárjuk. Ez a nap több is, hisz ilyenkor jönnek vissza az elszármazottak, egyesülnek, noha csak rövid időre, újból a családok, megmutatjuk magunkat az idelátogatóknak, fölkeltjük az érdeklődést, ezt kihasználva, más értékeinkre is ráirányítjuk a figyelmet.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal Öttömös, 1998.

 

Spárgareceptek Öttömös, 1994.

 

Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve Bp., 2004.

 

Fehér Béláné dr.:A spárga termesztése Bp.,2005.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

TANYA, MINT ÉLETFORMA

Tanya, mint életforma

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

5/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A tanya – mint külterületi lakott hely – az Alföld egyedülállóan tipikus, vidékies településformájának tekinthető településképződmény. Az ott élőket tanyaiaknak, tanyasi embereknek nevezik (Csatári Bálint). A tanya régebbi neve a szállás, amely az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, s többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak.

A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta a meghatározó szerepet.

A tanya – mint külterületi gazdasági egység – a XIV-XV. században vette fel a tartozéktelepülés jellegét, a mezőváros sajátosságaként. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudális korlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott. Segíthette a folyamat kibontakozását, hogy akkoriban történtek meg a nagyszabású folyószabályozások, és a futóhomok megkötése, aminek hatására százezrek építettek tanyákat, s kezdtek rajtuk gazdálkodni a Homokhátságon és a Tiszántúlon egyaránt.  

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen.

Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

BAROMJÁRÁS

baromjárás

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

6/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Természeti környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az Baromjárás a típusos ősi homoki legelők tekintélyes maradványa. A buckás területen mélyebb fekvésű nádasok, szikesedő pusztai foltok és homokpuszta-gyepek egyaránt előfordulnak.

Jellemzője a buckaközök egykori vízgazdagsága. Ez annak az üledékföldtani sajátosságnak köszönhető, hogy a futóhomok borítás itt már csak felszíni és egyre szakadozottabb, az alatta települt pleisztocén-végi lösz pedig viszonylag jobb vízzárást biztosít. A botanikailag legértékesebb része a terület egyharmadát kitevő homokbuckás rész. A buckaközökben az agárkosbort, a hátakon a homoki bakszakállt, a báránypirosítót és a homoki kikericset csodálhatjuk meg. Rovarfaunája is gazdag.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

2013. január 1-től a Körös-éri Tájvédelmi Körzet része: védett fajok: zöld-és fürgegyík, vízisikló, sisakos sáska, homoki hangyaleső, ormányos bogár, kis szarvasbogár, mocsári kosbor, homoki árvalányhaj, báránypirosító, kékperje, fehértippanos réti sás, fehér gólya, héja, fácán, erdei fülesbagoly, nagy fakopáncs, vetési varjú, fekete rigó, ház veréb, erdei pinty, stb.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MILLENNIUMI EMLÉKOSZLOP A NÉGYES HATÁRNÁL

Millenniumi emlékoszlop a Négyes határnál

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

7/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A maga nemében egyedülálló az úgynevezett Négyeshatári Millenniumi Emlékoszlop- Együttes, amely négy település, Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa határainak találkozási pontján, egy történelmi emlékhelyen állítottak fel 2000-ben. Itt folytatott ásatásokat Móra Ferenc 1905-ben. Jelkép a négy egyforma, honfoglalás kori motívumokkal és a települések címerével díszített kopjafa, jelképezi a történeti folyamatosságot és az itt élők – a legnehezebb körülmények között is – feltétlen élni akarását, emléket állítva múltnak, s jövőnek egyaránt. A négy kopjafa mára szimbólummá vált, immár nem a falvakat elválasztó, hanem a múltat s a jövőt összekötő közös pont.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Négy, szomszédos település kezdeményezésére felállított emlékoszlop. Minden év októberében a település képviselői összegyűlnek a kopjafánál és megemlékezést tartanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MAGYAR LÁSZLÓ EMLÉKPARK

Magyar László emlékpark

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

8/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Öttömös olyan neves „szülöttet” is magáénak mondhat, mint Magyar László, híres Afrika-kutató, aki Magyar Imre, Öttömös valamikori birtokosának (törvénytelen) fia.

 

Tudományos életművével jelentősen hozzájárult Afrika múltjának, kultúrájának és népeinek teljesebb megismeréséhez.

Tiszteletére a község Emlékparkot alakított ki a ruzsai út mentén található néhány fenyő által övezett területen (1994), ahová édesapját temették végrendeletének megfelelően.: „A holt teteim Ötömösön az ugy nevezett és fenyő fákkal körülvett sír halmon egyszerűen temettessenek el, tetszésére hagyván gyermekeimnek fa vagy kő emléknek felállítását.” (Magyar Imre végrendelete. Kelt Szabadkán, 1870. március 6-án.) Azóta már a szabadkai temetőben nyugszanak a maradványok a későbbi leszármazottak kívánságának megfelelően.

A híres Afrika-kutatóra minden év november elején emlékezik a település előadásokkal, kiállításokkal (tanulók rajzai, egyéb alkotásai).

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Magyar László emlékére állított park, ahol fejet hajthatunk a felfedező munkássága előtt.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Krizsán László: Magyar László (Akadémiai Kiadó Bp.1983.)

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

1848-AS KOPJAFA

1848-as kopjafa

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

9/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A település központjában, a Közösségi Ház előtt áll az 1848-as forradalom tiszteletére készült kopjafa.

 

Az 1848-as forradalom és szabadságharc a kölcsönös szeretet jegyében hívta zászlaja alá a magyar nyelvet beszélő nemzetet, és a haza területén élő nemzetiségeket, akik közül sokan áldozták életüket a szabadságért, a honért.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A fából faragott kopjafa a 1848-49-es forradalomnak állít emléket.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Római katolikus templom

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

10/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a Kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget. A templom a vallásalap, a vármegye főispánja és a csanádi püspökség anyagi támogatásából 1937-ben épült. Berendezését a hívek adományaiból teremtették elő.

Zádori Ferenc kiskundorozsmai igazgató Szent Teréz szobrot adományozott állvánnyal együtt. Az áldoztató rácsot és padjait Bozó Gyula iparművész készítette. Dr. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök 1937. október 17-én szentelte föl Kisboldogasszony tiszteletére. Első papja, Jachan Ignác 1941-ben Horpácsy névre magyarosított. Búcsúnapja szeptember 8-a.

A templom falán helyezték el a második világháború áldozatainak emléktábláját. (1990)

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Jelentős közgondolkodást formáló intézmény. A település életében fontos szerepet tölt be a vallás.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

SZÉKELYKAPU

székelykapu

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

11/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az erdélyi Csíkkozmás és Öttömös között 1998-ban jött létre a testvér települési kapcsolat. Ennek a barátságnak állít maradandó emléket Öttömös önállóvá válásának 100. évfordulóján (2008.) az erdélyi testvértelepülés által ajándékozott kapu, amit a Polgármesteri Hivatal épületénél állítottak fel. A munkát az adományozók maguk végezték el a helybeliek segítségével. A kapuba vésett felirat is erre az összefogásra, együttműködésre figyelmeztet: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér – ne légy hűtlen soha!” A kaput Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere adta át, és Dr.Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök szentelt fel.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A magyarság összetartozását szimbolizáló építmény.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MOLNÁR GYÖRGY NÉPI ÍRÓ

Molnár György népi író

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

12/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Molnár György népi író, Tömörkény és Móra méltó követője. Írásaiban a falusi élet jelenik meg a maga valóságában. Nagy hangsúlyt fektet a népnyelv használatára, ezzel is a hagyományokat őrzi, illetve örökíti át.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Írásaiban a falusi élet jelenik meg a maga valóságában.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

DOBÓ LAJOS SPORTPÁLYAFUTÁSA

Dobó Lajos sportpályafutása

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

13/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Sport

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Dobó József 1958-ban született Szegeden. Nagyszülei, szülei Öttömösön éltek. Az általános iskolát Öttömösön végezte. 1973-ban kezdte a súlyemelést. 16 évesen már serdülő országos bajnok. 11-szeres országos bajnok felnőtt, ifjúsági és serdülő korcsoportban. 17-20 éves kora között érte el legnagyobb sikereit. 18 évesen egy régi felnőtt csúcsot is sikerült megdöntenie. Jelentősebb helyezései: világbajnoki 3. és Európa bajnoki 2. helyezés. Ifjúsági versenyzőként Európa-rekordot, ifjúsági rekordot és országos felnőtt csúcsot ért el.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A település büszkesége az öttömösi születésű Dobó Lajos súlyemelő, akinek legjobb helyezései egy világbajnoki 3. és egy Európa-bajnoki 2. helyezés.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MAGYAR LÁSZLÓ AFRIKA-KUTATÓ ÉLETMŰVE ÉS MUNKÁSSÁGA

Magyar László Afrika-kutató életműve és munkássága

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

14/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Magyar László, híres Afrika-kutató, aki egy öttömösi földbirtokos fia. Kutatási anyagát, útleírásait, az általa készített térképeket hazaküldte a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezekből 1859-ben az Akadémia kiadásában jelent meg könyve, „Magyar László dél-afrikai utazásai 1849-1857. években” címmel.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Magyar László tizenhat éven keresztül élt Afrikában. Ez idő alatt négy jelentős, egymástól elkülöníthető utat tett. Sorrendben az első a Kongó folyó torkolatán való felhajózás volt 1848-ban. Ezt a folyószakaszt elsőként mutatta be a tudományos köröknek. Másik három útja a szárazföld belseje felé vezetett. Bihében való letelepedését követően 1850-ben indult el a nagy Kuanza folyam forrását felkutatni. Ebben az évben jutott el Yah-Quilembe is, ami utazásainak legészakibb pontját jelentette. Visszafelé való útján érintette Muata Jamvo birodalmának fővárosát, Kabebét. Második nagy belföldi útjára 1852-ben indult. Ezen útja végén Linyántiban szándékozott találkozni David Livingstone misszionáriussal, de ez feltételezett pár napos "késés" miatt nem valósulhatott meg. Utolsó szárazföldi útját 1855-ben tette, amelynek során Lobálországot kereste fel.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Németh Imre: Őserdők mélyén. Magyar László regényes életrajza. Móra Könyvkiadó 1967.

Magyar László afrikai utazásai. Panoráma, 1985.

Thirring Gusztáv: Magyar László élete és tudományos működése: kritikai adalékok a magyar földrajzi kutatások történetéhez: Magyar László kiadatlan írásaival. Budapest, 1937.

Sebestyén Éva: Kaland és kutatás Afrikában. Magyar László életrajza. Budapest, 2008.

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

ÚTMENTI KERESZTEK – WOLFORD-KERESZT

Útmenti keresztek – wolford-kereszt

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

15/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Keresztet ezen a tájon családok állítottak valamely fogadalomból. Öttömös külterületén jelenleg három nevezetesebb út menti kereszt áll.

Legrégebbi közülük a Wolford-kereszt, amelyet Wolford István tehetős gazda állíttatott a saját tanyájához közeli dűlűút kereszteződéséhez. Tette ezt saját fogadalma alapján, miszerint ha az első háborúból épségben hazakerül családjához, hálából keresztet emel földje mellé. 1924-ben szenteltette fel a keresztet.

Talapzatába ezt vésette: „Isten kegyelméből Wolford István és neje Farkas Etel és családjai harctéri emlékül emeltették, 1924.”

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A keresztek az idetelepülő keresztény emberek hitéről vallanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

ÚTMENTI KERESZTEK – BERKI-KERESZT

Útmenti keresztek – berki-kereszt

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

16/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Keresztet ezen a tájon családok állítottak valamely fogadalomból. Öttömös külterületén jelenleg három nevezetesebb út menti kereszt áll.

Az Átokházi soron, Ásotthalom felé a dűlűút jobb oldalán található a Berki-kereszt. A műkő kereszten valaha feltehetően korpusz is volt, már rég eltűnt. Állításának körülményeit nem ismerjük. Az alábbi felirat olvasható rajta: „Isten dicsőségére készített Berki család, 1969.”

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A keresztek az idetelepülő keresztény emberek hitéről vallanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

ÚTMENTI KERESZTEK – TANÁCS-KERESZT

Útmenti keresztek – Tanács-kereszt

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

17/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Keresztet ezen a tájon családok állítottak valamely fogadalomból. Öttömös külterületén jelenleg három nevezetesebb út menti kereszt áll.

A kereszt eredetileg a Petróczi iskola mellett állt. Felirata szerint Tanács Vendel és neje, Kószó Etel emeltette 1929-ben. Mikor az iskolában megszűnt a tanítás, kocsmát és boltot nyitottak az épületben. A környékbeliek, a falu vezetése és az egyháziak úgy ítélték meg, méltóbb helye lesz a megszentelt keresztnek a rendszeres ájtatosságnak helyet adó közösségi ház mellett, az átokházi dűlőút sarkán. 1991-ben helyezték át a keresztet.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A keresztek az idetelepülő keresztény emberek hitéről vallanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

GEODÉZIAI TORONY

geodéziai torony

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

18/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Öttömös közigazgatási területére esik az 1981-ben a 129,8 méter magas Bukor-hegyre épített geodéziai kilátótorony. Ezekről a tornyokról annyit tudni, hogy a 70-es, 80-as években közel száz épült belőlük szerte az országban. Átmérőjük egységesen 3,5 méter, egy szint magassága 4 méter, a mi tornyunk 28 méter magas. Mindegyiken olvasható a következő felirat: „Felmászni tilos, életveszélyes!” Ennek ellenére ajtaja nyitva, fémlétrán lehet feljutni. Aki leküzdi tériszonyát, annak gyönyörű látványban lesz része, hisz az Alföldön ritkán lehet körbenézni a fák fölött. Ha délnyugat felé tekintünk, az öttömösi Baromjárást (természetvédelmi terület) láthatjuk, déli irányba pedig egészen a Felső-Ásotthalmi erdőig el lehet látni.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Öttömös közigazgatási területére esik az 1981-ben a 129,8 méter magas Bukor-hegyre épített geodéziai kilátótorony.

A toronyból gyönyörű a kilátás. Körbenézhetünk a fák fölött.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

SPÁRGAFESZTIVÁL

spárgafesztivál

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

19/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Turizmus és vendéglátás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Öttömös, a spárga hazája. A dél-alföldi településen 1994-ben rendezték az első spárgafesztivált - a spárgaidény lezárásaként. E fesztivál minden korosztálynak egyaránt kínál látni- és ennivalót. Változatos kulturális és sportprogramok szerepelnek a programban, de magától értetődően fő helyet foglalnak el a spárgatermesztéssel kapcsolatos tudományos konferenciák, és az ételbemutató. Talán nincs is másik zöldségféle, melyet ennyi formában el lehetne készíteni, mint a spárgát. Gondoljunk csak a spárgalevesre, spárgapuffancsra, spárgasalátára, rakott spárgára, vagy éppen a sonkatekercsbe göngyölt spárgára.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Spárgát népszerűsítő rendezvény. Jól példázza a települési összefogást.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MAGYAR LÁSZLÓ EMLÉKNAP

magyar lászló emléknap

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

20/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Turizmus és vendéglátás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az öttömösi puszta birtokosának, Magyar Imrének leszármazottja volt Magyar László a híres Afrika-kutató. A falu - megbecsülése jeléül - róla elnevezett Emlékparkot hozott létre és 1994 óta minden év novemberében Emléknapot tart tiszteletére.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Az Emléknapon Magyar László munkásságába nyerhetnek bepillantást az érdeklődők neves előadók tolmácsolásában.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu

MÉZ, MÉHÉSZET

méz, méhészet

Az értéktárba történő felvételéről rendelkező határozat száma:

21/2014. (IV.14.) ÖTÉB határozat

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése:

Öttömösi Települési Értéktár

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

Turizmus és vendéglátás

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Öttömös

Az értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezték:

települési

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A méhészet a mezőgazdasági ágazat kicsiny, de kiemelten fontos területe. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át adja. A méhészeti ágazat 18000-20000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást Magyarországon, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában.

Magyarországon a méhcsaládszám 1-1,2 millió, a közvetlen haszon az éves méztermés, ami 15-25000 t között mozog, az adott év időjárásának, a vetett növénykultúrák nagyságának függvényében.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A méz sokoldalú táplálék, mely többféle szükséges anyaggal látja el az ember szervezetét. Felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, támogatja az emésztést, a májat, a vízkiválasztást, táplálja az izmokat, nyugtató és enyhe hashajtó.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Öttömös - A település földje és népe

Szerk.: Juhász Antal

 

Öttömös évszázada 1908-2008.

Szerk.: Juhász Antal

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

www.ottomos.hu